Hiány az arany piacán

Az utóbbi hónapokban egyre nagyobb problémák tapasztalhatók a befektetési és más aranytermékek gyártásában. Az ok: a geopolitikai és gazdasági problémák - többek között a világszerte megugró infláció - miatt mindenütt megnőtt a kereslet, a kínálat viszont nem csak nem nőtt ezzel párhuzamosan, hanem még csökkent is. Így a gyártók (főleg a Magyarországon legismertebb Argor Heraeus) nem tud eleget gyártani.

Bár a bányák által kitermelt mennyiség viszonylag állandó, ez egy átlagos évben is legfeljebb a kereslet 3/4-ét fedezi. A maradékot a korábban kibányászott arany újrahasznosításából fedezik, így a törtaranyból, az elektronikai hulladékból és az újra feldolgozott aranytömbökből. Mivel már 2019 végén, a koronavírus felbukkanása előtt is meghaladta a kereslet a kínálatot és az arany mint befektetési eszköz újra "divatossá" vált, egyre kevesebben akarnak aranyat eladni és egyre több új vásárló jelenik meg, emiatt a kereslet-kínálat aránya az utóbbi időben felborult. Mivel az eddig vezető európai gyártó, az Argor Heraeus székhelye és fő gyára Svájcban van, ahol gyakorlatilag nincsenek aranybányák, ők nagyrészt az újrafeldolgozható aranyból tudják előállítani a termékeiket. Emiatt vannak jelentős elmaradásban és hónapok óta hiánycikknek számítanak a termékei. Így nem a megrendelők (kereskedők) mondják meg, hogy mit szeretnének rendelni, hanem a gyártó, hogy melyik termékből tud korlátozott mennyiséget szállítani, azt is a korábbinál magasabb felárral.

Mivel a világban sokkal több 1 unciás befektetési aranyérme készül és van forgalomban mint bármilyen lapka vagy tömb és több gyártó verseng a piacon, ezért ezekből stabilabb az ellátás még a jelenlegi helyzetben is. Magyar sajátosság, hogy befektetési arany hallatán az emberek többsége tömbre (lapkára) gondol. Mivel a nemesfémek tőzsdei jegyzésének alapegysége az uncia (31,1034768 gramm), ezért leginkább ezt keresik világszerte a befektetők. Ebből is az érmék az igazán népszerűek több okból. A piacon kereskedelmi forgalomban lévő befektetési arany nagyobb része érme, nem tömb.

Az érme szebb, a felülete bonyolultabb mintázatú, ezért szinte lehetetlen jó hamisítványt készíteni. Ezzel szemben a lapkák egyszerű felülete és a gyári csomagolás sokkal könnyebben hamisítható, emiatt léteznek a tömbök esetében szemre az eredetivel megegyezőnek tűnő hamisítványok. (Ezeket a mágneses mérleg egyébként kiszűri, így a mi cégünknél nincs esélyük a hamisítóknak.) Az érmék eredetiségét a tokból kivéve könnyebb - és szükség esetén többféle műszerrel is lehetséges - vizsgálni. Az érme általában kicsivel drágább, de az 1 unciásokat a jobb eladhatóságuk miatt a legtöbb helyen magasabb áron veszik vissza mint a tömböket, így az a max. néhány ezer Ft, amivel drágábbak, később bőven megtérül.

A legnépszerűbb unciás érméket (Philharmoniker, Kangaroo, Maple Leaf, Britannia stb.) az egész világon ismerik és kereskednek velük, sőt gyűjtők is vásárolják, ezért jó áron eladhatók. A tömbök súlyát Európában grammban adják meg, de más földrészeken (még a briteknél is) más mértékegységeket használnak (főleg az unciát), emiatt egy Argor tömböt ugyan bárhol a világon megvesznek, de jobbára csak mint nyersanyagot, tehát alacsonyabb áron. Mi sem tudunk itthon eladni pl. egy 5 unciás Johnson Matthey tömböt, mert itt senki sem ismeri. Ezzel szemben az általunk forgalmazott unciás érméket az egész világon ismerik és keresik.

Az érme nincs gyárilag becsomagolva, a kapszula vagy puha tok cserélhető. Így az érméknél nincs az a kockázat, hogy a gyári csomagolás sérülése miatt értékveszteség keletkezik. Ahogy fentebb említettük, felvásárláskor a vizsgálata is könnyebb és mivel gyakorlatilag nem léteznek jó hamisítványok, az érmék iránt a bizalom is nagyobb.

A lapkáknál előfordul az is, hogy 10-15 évente változik a lapka vagy a csomagolás kinézete, miáltal a régebbi tömbök divatjamúlttá válnak és emiatt is csökken az újabbakhoz képest az értékük. Ilyesmi az érméknél csak elvétve fordul elő, egyes esetekben (pl. Kangaroo, Panda) régi érme a gyűjtőknek köszönhetően még drágább is lehet mint az új.

A tömbök szerelmeseinek jó hír, hogy az Argor márkanéven kívül van más is a piacon. A Münze Österreich, a német Heraeus és néhány év óta a magyar BÁV tömbjeit ugyanúgy az Argor Heraeus gyártja, így nem csak a minőségük azonos, hanem még a gyártósor is, amin készülnek. Vannak az Argor Heraeuson kívül más gyártók (aranyfeldolgozók) is, amelyek rendelkeznek ugyanazzal a minősítéssel mint az Argor. Ezek is rajta vannak az LBMA good delivery listáján, pl. Heimerle, Valcambi, C.Hafner. Az érmék gyártói egyébként nincsenek fenn ezen a listán, mivel ezek hivatalos állami pénzverdék és többségük nem maga dolgozza fel az aranyat, hanem egy good delivery listán szereplő gyártótól, pl. a Wiener Philharmoniker érmék alapanyagát az Argor Heraeus állítja elő.

Az aranytermékek piacán kialakult hiány várhatóan nem fog rövid időn belül enyhülni, így vevőinknek is érdemes felkészülni a megváltozott helyzetre.