Nincs menedék

Az Európai Unió – és azon belül az Euro-zóna – válsága közismert. Görögország a többi tagállam segítsége nélkül már évekkel ezelőtt csődbe ment volna és a többi déli tagállam fizetőképességét is csak az államkötvényeik Európai Központi Bank általi felvásárlásával lehetett biztosítani. Ez a forgalomban lévő euró mennyiségének növekedését eredményezi, ami elvezet a gyorsuló inflációhoz. Az unió északi államaiban ennek jelei már tapasztalhatók. A fejlett világ jegybankjai között komoly verseny alakult ki abban, ki tudja jobban gyengíteni a saját pénznemének árfolyamát, hiszen nem csak az Egyesült Államok és az Euro-zóna, de többek között Nagy-Britannia, Japán és Kína költségvetési helyzete is sokat romlott a világgazdasági válság kirobbanása óta. Japán államadóssága már elérte a GDP 200%-át.

A saját pénz higítása nem csak a költségvetés helyzetén könnyít (átmenetileg), hanem a gazdaság versenyképességét is növeli, hiszen az export olcsóbbá, az import drágábbá válik és így az országok külkereskedelmi mérlege is javul. A kisebb, költségvetési és gazdasági szempontból erős országok – mint pl. Svájc, Svédország, Norvégia, Szingapúr – pedig szintén mindent megtesznek, hogy gyengítsék devizájukat, hiszen azáltal, hogy sok befektető keres pénzének menedéket ezekben az országokban, a devizájukra nagy felértékelődési nyomás nehezül, ami viszont rontja ezen exportorientált országok termékeinek eladhatóságát. Ezért szinte minden fejlett országban a jegybank által meghatározott irányadó kamatláb 1% körül vagy az alatt van, legtöbb esetben közelebb a nullához. Így az a tény, hogy a befektetési arany nem kamatozik (amit a befektetési aranyat ellenző egyes közgazdászok régebben hangoztattak), valójában nem jelent hátrányt, mert a világgazdaságban meghatározó országok devizái évek óta nem vagy alig kamatoznak.

A Magyar Nemzeti Bank ugyan viszonylag magasan tartja a forint kamatát, amire főképp az utóbbi években többször is előfordult hirtelen, nagymértékű forintgyengülések kényszerítik, de éppen a forint árfolyamának kilengései miatt ésszerű a megtakarítások legalább egy részét a nem kamatozó, de biztosabb befektetési aranyban tartani. Fontos az is, hogy hazánk aranytartalékai nemzetközi összehasonlításban alacsonyak.